Be kell valljam, nem vagyok különösen ismerős a Starcraft univerzumban, amit a regény elolvasásáig tudtam róla, az körülbelül a következő: 1. A Warcrafthoz hasonlóan a Blizzard stratégiai játéka, 2. Egy sci-fi történet, 3. Koreában az egyik legnépszerűbb e-sport. Ennek ellenére kiváncsian vártam a regényt, egyrészt mert a talán a kedvenc írómnak számító Timothy Zahn jegyzi, másrészt mivel épp mostanában ragadott magával a hasonló Warcraft univerzum is. Éppen a Warcraft könyvek példáján okulva kicsit tartottam is attól, hogy mennyire fogom megérteni a háttértörténetet, azok ugyanis számtalan visszautalást tartalmaznak a hosszú és bonyolult történeti előzményekre. A Starcraft Evolúció regény esetében azonban ez ne riasszon el senkit, viszonylag minimális google-keresés bőven elégséges a háttértörténet megértéséhez, sőt igazából az sem szükséges, ugyanis a könyv végén egy kiváló, és a kötet történetét el nem szpoilerező kronológia segíti az olvasót abban, hogy mégis mi is történt korábban a Koprulu szektorban.
A regény cselekményét természetesen én magam sem szeretném elspoilerezni, úgyhogy csupán dióhéjban vázolom fel az alapszituációt: a háború éppen véget ért a terrán, a protoss és a zerg fajok között, sőt az ijesztő és pusztító zergek új királynője, Zagara egy hihetetlen békeajánlattal környékezi meg a protossok hierarcháját, Artanist, valamint a terrán Dominium császárát, Valerian Mengsket. Az ifjú Valerian császár a regény egyik nézőpont karaktere is, a fiatal uralkodó igyekszik kitörtni kegyetlen atyja árnyékából és megmutatni, hogy ő másképp képzeli el a kormányzást. Valerian császár határozottan emlékeztet a Warcraft univerzum Anduin Wrynn királyára, csak talán kevesebb naivitás jellemzi. Valerian egy expediciót is küld a titokzatos zerg világra, melynek egyik célja éppen az, hogy kivizsgálják, hogy min is mesterkedhet valójában a zerg királynő. Az expedíció ötfős csapata vegyes képet fest, van közöttük egy tengerészgyalogos, egy besorozott bűnöző, azaz kaszás, egy különleges képességekkel bíró ügynök, azaz Szellem, egy xenobiolgóus, valamint egy protoss tudós is.
A kis csapatot igazán megkedvelhetjük a történet végére, mégha többségüknek van is valamiféle titka és rejtegetnivalója, amelyek természetesen sorra kerülnek napvilágra a történet folyamán. A tengerészgyalogos és a kaszás majdhogynem archetipikus katonakarakterek: Whist ízig-vérig katona, Dizz viszont kissé furcsa és bohém alkat. A xenobiológus hölgy, Erin ugyancsak némileg sablonos karakter: egy tudós, aki most fog először fegyvert, de végül megmutatja a fronton is, hogy milyen fából faragták. A legérdekesebb szereplők szerintem Tánya és Ulavu kettőse. Ez talán a legdinamikusabb kapcsolat, két kívülálló különös barátságának a története. Tánya saját drámája is érdekes, a lány a Szellemek között is különc, olyan képességgel bír ugyanis, ami miatt a Dominium titkos fegyverének is számít: pirokinetikus, azaz a gondolatával képes felgyújtani az ellenfeleit. Ez a különleges erő és a titkos fegyver státusz azonban átok is a lány számára, Tányát ezeddig soha nem vették be a fronton, hiszen a felettesei vigyáztak a titokra. Tánya saját története épp ezért egy személyes sztorit is nyújt számunkra a galaktikus méretű konfliktusba ágyazva. A szereplők közül emellett még Cruikshank ezredest emelném ki, aki tökéletesen megtestesíti az ellenszenves katonatiszt alakját, ám egyben a lojális harcos archetípusát is, aki akkor is kiáll szövetségeseiért és bajtásaiért, ha különben ki nem állhatja őket, és legszívesebben maga végezne velük.
A regényen természetesen tetten érhető Timothy Zahn stílusa, mely a fordulatok és a feszültséggenerálás terén is érződik. A történet végig egy esetleges közelgő háború veszélyének árnyékában játszódik, a tét tehát hatalmas. Sőt egy titokzatos új ellenség is megjelenik, akinek terve végérvényesen felboríthatja a kialakult hatalmi egyensúlyt. Ráadásul szörnyek garmadáját uszítja hőseinkre, akiknek hihetetlen méretű túlerővel kell szembenézniük ahhoz, hogy kivitelezzék lehetetlen tervüket és még életben is maradjanak. Erin, Whist, Tánya és a többiek közben nyomozást is folytatnak, akik segítségével Valerian császár is szépen összerakja a kirakós darabjait. A Zahnos rejtvény mellett a regény másik mozgatórugója a bizalom kérdése: az események és a napvilágra kerülő titkok éppúgy megrendítik Tánya és Ulevu barátságát, miképpen a bizalmatlan ember, protoss és zerg faj közötti kényes szituációt is még ingoványosabbá teszik. A katasztrófa azonban csak úgy kerülhető el. ha a szereplők túlteszik magukat a személyes, és a népeik közötti bizalmatlanságot, és megpróbálják együtt felfejteni a háttérben meghúzódó összeesküvés mikéntjét.
Összességében egy érdekes és hangulatos regény lett a Starcraft Evolúció, s bár ettől még nem váltam Starcraft-rajongóvá, mindenestre Timothy Zahn ebben az univerzumot is képes volt közelebb hozni számomra, és örülök hogy alaposabban megismerhettem ezt a szörnyekkel teli sci-fi világot is.