Timothy Zahn harmadik Cobra trilógiáját már érintőlegesen említettem a Cobra War könyvekről írt ajánlómban, nem véletlenül: a két sorozat egymást követi s szorosan összefügg. A Cobra Rebellion első kötete, a Cobra Slave pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol a Cobra War trilógia elejtette: a Moreau-Broom család hathatós közreműködésével sikerült elűzni az Cobra világokról és Qasamáról a troft megszállókat; Merricket Ukunthi parancsnok elküldi egy titokzatos Drim világba nyomozni és rabszolgákat felszabadítani; Aventine felett pedig megjelenik három hadihajó az Emberiség Dominiumából.
Azt már az előző sorozatból tudtuk, hogy az Aventine-en is érezhető háború okait valójában a Troft űr másik felében kell keresni, ahol az Emberiség Dominiuma elkeseredett harcot vív több troft desmense seregével. A Dominium elkeseredett terve, hogy a harc hevét, vagy legalább annak egy részét a Cobra világokra tolja, ezzel némi levegőhöz jutva. E célből érkezik meg Rubo Santores sorhajókapiátny és csapásmérő egysége a troft megszállás alól éppen csak megszabadult Aventine-re. Az események középpontjába természetesen ezúttal is a Moreau-Broom család kerül, a három regény (Cobra Slave, Cobra Outlaw, Cobra Traitor) folyamán megint Jin Moreau, Paul Broom, illetve gyermeiek szemén keresztül szemlélhetjük az egyre fokozódó helyzetet. Az ötfős Moreau-Broom család mellett azonban egy újabb nézőpont-karaktert is kapunk, egy új Moreaut, Barrington Jaime Moreau kapitányt, aki Jin Moreau másodunokatestvére, a család Dominumban maradt ágából. Barrington remek karakter lett, s rajta keresztül a Dominum flottájában jelenlévő politikai ármányokat is jobban megismerhettük, mely kísértetiesen emlékeztetett a Chiss Birodalom flottáján belül lévő klánharcokra. Barrington bár nem egy Thrawn, de egy ügyes katonai vezető, aki próbálja a legjobb, legtöbb emberéletet megmentő megoldást megtalálni a reménytelen helyzetben. Ridegebb tiszt, ám még mindig meggyőzhető Santores sorhajókapitány, ám a Dominiumból érkező parancsnokok között találunk igazán ellenszenves figurákat is, az Aventine-t hadi jog alá helyező, s a kobraharcosokat robbanófejes "nyakörvvel" ellátó Reivaro ezredest, s Lij Tulu kapitányt.
A Dominium és a Cobra világok viszonyát kezdetben a lenézés jellemzi, a civilizált Dominum szemszögéből nézve a világ végére jöttek el primitv rokonaikhoz. Különösen ki jön ez a kobraharcosok esetében, a kobrák egy százéves technológia eredményei, amely – a Dominium szerint – labdába se rúghat a Dominum tengerészgyalogságának harci páncélzatával és vállaplézerével. A Cobra világoknak végül meg kell küzdeniük a Dominummal szemben, saját függetlenségük és védelmük érdekében, még akkor is, ha a troftokkal szemben egymásra vannak utalva.
A regénysorozat bejárja a korábbi könyvekből ismert helyszíneket, eljutunk Calieanra és Qasamára is, sőt az immár Sahnivá előlépett Moffren Omnathi és Uy kormányzó között egy új szövetséges viszony is bimbózódik, ami a Caliaen Qasamához csatlakozásához is vezet. Bár Omnathi zsenialitása ezekben a történetekben is meghatározó, s Qasama súlya is jelentős marad, a trilógia legfőbb helyszíne ezúttal az előző sorozatban háttérba szoruló Aventine lett. Lorne és Jin története főként ezen a bolygón játszódik, s a regényben mind a terjeszkedési régiót, Archwayt és DeVegas tartományt, mind a fővárost, Capitaliát végigharcolhattuk. Lorne harcostársakat is kap, megismerhetjük a regényekben kobratársait és barátait, Dillon de Portolát és Badger Werle-t. Paul Broom szemén keresztül többnyire Santores tevékenységét követhetjük végig, Jody viszont egészen izgalmas utat jár be: az Aventine-ről a Caliaenre, onnan a Quasamára majd a Muninnra s vissza a Quasamára. Jody előző sorozatban megismert tudóstársai ezúttal nem kaptak szerepet, annál inkább a Cobra War utolsó kötetében kibontakozó kis csapata, Kemppel, Smittyvel és Rahsidával. Jody és barátai az események középpontjába kerülnek, mely során a lányból is kobraharcos lesz, s elindul bátyja, Merrick megmentésére.
Merrick Anya társaságában eljut a titokzatos rabszolgavilágra, a Muninnra, mely talán a legellenszenvesebb helyszín lett nekem. A rabszolgatartó troftok, a büszke ember rabszolgák és a számító szabadságharcosok mind hidegnek és idegeneknek tűnnek. Jól jellemzi ezt, hogy Merrick legjobb szövetségesei a manipulátor és számító Anya, valamint az emberiség ellenségének dolgozó troft kém, Kjoic lettek. Mindenesetre Merrick küldetése során kiderült, hogy min mesterkedik a Drim desmense, egy emberfeletti erőt, s programozott lojalitást kiváltó háborús drogon.
És itt el is érkeztünk a szövevényes, sok szálon futó dráma lezárásához, amely hiányérzetet kelt bennem. A kötet egész lezárása a jövőbe mutat, s egy következő kötetért és trilógiáért kiált. Mit csinál Jody és Kemp majd a Dominiumban? Barrington tisztázza magát a hadi törvényszéken? Ki Barrington politikus patrónusa? Miért folyik a Dominium és a troftok közötti háború? Mi lesz Kjoic-csal és a háborús droggal? Felszabadul-e a Muninn? Aventine része marad a Dominumnak? Nos ez a kérdések mind-mind folytatásért kiáltanak!
Yorumlar